Mi? Mimikri! Avagy a botsáskák az otthonodban

Nem hangos, nincs kellemetlen szaga, nem veri a le herendi porcelánt, és ha ránézel, akkor… hol is van? 😊 Ha szeretsz kicsit lelassulni, nyitott vagy megfigyelni az élet apró csodáit, szeretsz elmélázni az élet dolgain, ha egyszerű, gondtalan házikedvencet szeretnél, akkor a botsáska perfekt választás lehet. Ahogy mozdulatlanul beleolvadnak a környezetükbe, szinte olyan, mintha egy apró növényt tartanánk otthon, amely időnként mégis megmozdul. Ám a botsáskák nyugalmas élete néha izgalmakat is tartogathat.

Miért éppen botsáska?

A botsáska kis helyen tartható, csendes, szagtalan, gyerekbarát állatka. A beszerzéshez, élőhelye kialakításához és fenntartáshoz sem kell mélyen a zsebbe nyúlni. Viszonylag kevés vele a teendő: etetni, tisztán tartani, időnként párásítani és leginkább békén hagyni, és nézni… illetve megkeresni. Merthogy leginkább egy darab botra hasonlít, ami igen ritkán moccan meg. Ez bot néha táplálkozik, időnként vedlik, ide-oda mászik, lóg. Minden kimérten és lassan. Lehet vele lassulni, szemlélődni. Ahogy szoktuk mondani, igazi kis zen állatka.

Hogyan tartsuk a botsáskát?

A botsáska terráriumának berendezése nem igényel különleges vagy drága felszereléseket, de néhány alapvető dologra mindenképpen szükség van. Inkább magas, sem, mint széles terrárium a jó választás. Az terrárium magassága egy kifejlett botsáska hosszának legalább a négyszerese kell, hogy legyen. Hogy mekkorák a botsáskák? Íme, néhány botsáska faj:

1. Indiai botsáska (Carausius morosus): ez a legelterjedtebb és legkönnyebben tartható, kezdőknek ajánlott sáska. Nagysága 7-10 cm.
2. Óriás ausztrál tüskés botsáska (Extatosoma tiaratum): ez nagyobb és látványosabb sáskafaj. Olyan bot, amelyen tüskék is vannak és akár egy elszárad levélre is hasonlíthat. Ez fajta sáska nagyobb helyet igényel, mert hossza a 15 centit is elérheti.
3. Perui levélsáska (Oreophoetes peruana): talán a leglátványosabb botsáskák között, színes kis levélre hasonlít. Nagyon látványos, de ennek a tartása már jóval körülményesebb. Érzékenyebb a páratartalomra és az etetése is speciálisabb. Nagysága 6-10 cm.

A terráriumról

Az ideális terrárium jól szellőzik, ennek érdekében a tetejét részben vagy egészben fedheti háló. Világos helyre tegyük, de semmiképpen ne a tűző napra. Az terrárium alját egyszerű papírtörlővel, vagy kókuszrosttal érdemes bélelnünk. Az edény belsejében legyen több vékonyabb ág vagy gally, amelyeken a botsáska közlekedhet és kapaszkodhat. Ezeket úgy helyezzük el, hogy az állat könnyen eljusson egyik pontról a másikra, és a terrárium felső részén is legyen elegendő helye. A legfontosabb szempont, hogy a botsáska vedlés közben szabadon le tudjon függeszkedni. Ne legyen telezsúfolva a terrárium ágakkal és dekorációval, mert a vedléshez szabad térre van szüksége. Az ágakat természetesen csak tiszta, vegyszermentes helyről gyűjtsük. Ha bizonytalanok vagyunk az eredetükben, használhatunk terráriumban is biztonságosan alkalmazható dekorációt.

Ami a hőmérsékletet illeti, teljesen megfelel nekik az átlag szobahőmérséklet, nem kell plusz melegítő lámpát alkalmaznunk. Amire figyelni kell, az a páratartalom. Az ideális páratartalom 60-70% körül mozog, amit páramérővel érdemes ellenőrizni és ha kell naponta, kétnaponta pici párát fújni az aljzatra és a terrárium falára. De óvatosan! A túl magas pára kedvez a penészgombák terjedéséhez.

Növények és etetőágak, avagy mivel etessük a botsáskánkat?

A botsáska számára a növényzet nem pusztán dekoráció: sok faj maga is ezeken táplálkozik. A legegyszerűbb megoldás, ha a friss táplálékul szolgáló ágakat egy stabil edényben vagy befőttesüvegben helyezzük el a terráriumban. A vízzel teli edényt azonban úgy kell kialakítani, hogy a botsáska ne tudjon beleesni. Például az edény nyílását részben lefedhetjük úgy, hogy csak a növény szára férjen át rajta. Így az állat hozzáfér a friss levelekhez, de nem tud belefulladni a vízbe. Nagyon szeretik a szeder és málna és a mogyoró leveleit, de adhatunk tölgyfa levelet és. Ha gyors megoldás kell, akkor salátával is kínálhatjuk, bár ezt csak ritkán tegyük, mert nem igazán tápláló. Egyes fajok kedvelik a borostyán és az eukaliptusz leveleit is. Természetesen itt is fontos, hogy a levelek vegyszermentesek legyenek és törekedjünk a frissességre. A hervadt, fonnyadt leveleket és az ürüléket naponta szedjük ki a terráriumból!

Izgalmak a nyugodt hétköznapokban

Rendkívül izgalmas időszak a sáskák életében a peterakás. Bizonyos sáskák képesek a szűznemzésre, tehát hímek nélkül is tudnak szaporodni a nőstények. Ha szeretnénk kis sáskababákat, akkor ezeket fekete „bogyókat” érdemes összegyűjteni és nedves, de jól szellőző edényben tárolni. A kis lárvák 3-12 hónap alatt kelnek ki a tojásokból, akik anyukájuk kicsiny másai, csak éppen törékenyebbek.

A másik látványos időszak, ami odaszegezheti figyelmünket a terrárium falához, az a vedlés. Ha már nem fér a bőrébe (hehe… 😊 ) kis kedvencünk, akkor keres egy magaslati pontot valamelyik felső ágon, ahol ügyesen megkapaszkodva elkezd lógni. A régi külső réteg szépen lassan elválik a testtől és alatt megjelenik a friss külső takaró. Izgalmas és látványos lassú folyamat! Vedlés után legyünk óvatosak, mert sokkal érzékenyebbek, sérülékenyebbek a sáskák.

Aki szereti megfigyelni az állatok viselkedését, érdeklődik a rovarok világa iránt, és szívesen gondozna egy különleges, csendes terráriumi lakót, annak a botsáska izgalmas választás lehet. A tartása megfelelő fajválasztással és néhány alapvető szabály betartásával nem különösebben bonyolult – viszont minden nap tartogathat valami apró érdekességet.