Ha az előző blogbejegyzés kapibarái rendesen kilendítették a cukiságmérőt, akkor az axolotltól majdhogynem ki fog szakadni a mutató. Axolotl… Már a neve is olyan, mintha valami idegen bolygóról érkezett volna, de fura és egyben bájos kinézete még jobban erősíti ezt az érzést. Apró mosolya, tollszerű kopoltyúi és örökké fiatalnak tűnő külseje miatt emberek milliói rajonganak érte. Plüssfigurák, videojátékok és mémek főszereplője lett, miközben a természetben sajnos egyre ritkább látvány.

Hagyományos neve a mexikói szalamandra, merthogy a Mexikóvárost körülvevő vizes élőhelyeken honos. Az életterének szűkülése és a vizek szennyezése miatt egy, a kihalás szélén álló fajról beszélünk. Gyakorlatilag az állatkertekben és a házi tartásban lévő példányokból több van, mint a vadon élőkből.

Az axolotl különleges külseje

Az axolotl neotén élőlény. Ez azt jelenti, hogy olyan kétéltű, amely sosem nő fel teljesen, hanem megőrzi lárvakori állapotát (pont olyan, mintha egy béka megragadna ebihalkorában). Kopoltyúval lélegzik, amelyek különleges bóbitaként díszítik állandóan mosolygós fejét. Teste halszerű, lapos farokban végződik. Nagyon ritkán hagyja el a vizet. Változatos színekben találkozhatunk vele. A legtöbb képen, filmen és mémen a rózsaszínű változattal találkozhatunk, de egyébként ez a legritkább szín. A leggyakoribb változat a mélyfekete, de van albínó, aranysárga, rézszínű, mintás és pöttyös változata is.

Szuperképességei

Különleges regeneratív képességekkel rendelkeznek az axolotlok, éppen ezért évek óta a tudományos kutatások tárgyai. Ha elveszíti valamelyik lábát, farkának egy részét vagy akár a kopoltyúját, képes azt teljesen újranöveszteni. A tudósok megfigyelték, hogy nemcsak végtagokat, hanem a gerincvelő, a szív és az agy bizonyos részeit is képes helyreállítani. A kutatók azt remélik, hogy az axolotl regenerációs mechanizmusának megértése egyszer segíthet az emberi sérülések gyógyításában is.

Az axolotl tartható otthon?

A válasz röviden: igen. Ráadásul nem is túl bonyolult, viszont néhány dologra nagyon oda kell figyelni, mert érzékeny állat.

Például az akvárium nagysága és formája sem mindegy. Egy axolotlnak 80–100 literes akvárium szükséges, ráadásul inkább hosszanti alakú. Ugyanakkor a magasságára is kell figyelni, mert szeret ugrándozni. Tehát egy 100×40×40 centiméteres üvegedényre lesz szükségünk, amit – szintén az ugrándozás miatt – érdemes valamilyen hálószerű fedéssel lefedni. Az axolotl a hideg vizet szereti, az ideális hőmérséklet 16–20 °C között van. A meleg víz számára stresszfaktor, tehát nyári melegben mindenképp gondoskodni kell a hűtésről. A másik sarokpont a víz tisztasága. Mindenképpen ajánlatos egy akvarisztikai boltban kapható, lassú áramlású vízszűrő berendezés beszerzése és a heti vízcsere.

Óvatosan a berendezésekkel!

Az axolotl igen mohó állat: ami befér a szájába, azt megpróbálja bekapni. Épp ezért az akvárium alját vagy finom homokkal, vagy legalább 5 centiméteres nagyságot meghaladó kavicsokkal béleljük. A kisebb kavicsokat lenyelheti, ami aztán végzetes bélelzáródást okozhat. Szereti a sötét zugokat, ezért valamilyen barlangszerű búvóhelyet mindenképpen biztosítsunk neki. Ezenkívül vízinövényekkel tehetjük még esztétikusabbá kis kedvencünk élőhelyét. Ha szeretnénk mellé halakat, akkor a guppi jöhet szóba, mert más halak esetleg kárt tehetnek tollszerű kopoltyúiban.

Mivel kínáljuk szeretett axinkat?

Az axolotl alapvetően ragadozó állat, sok fehérjére van szüksége. Férgeket, kis rákokat, halakat és rovarlárvákat fogyaszt a természetben. Otthoni tartásnál szakboltban vásárolt speciális táppal, fagyasztott hallal vagy gilisztával kínálhatjuk. Az élő halakkal vigyázzunk, mert megcsipkedhetik a kopoltyúját. Az állatkereskedésekben kapható élő halak közül a következők ajánlottak: dánió, neonhal. A folyóból fogott és emberi fogyasztásra szánt halakat felejtsük el!

A fiatal egyedeket naponta kell etetni, a kifejlett példányokat viszont elég 2–3 naponta. Érdemes mindig annyit adagolni, amennyit rögtön meg is esznek. Egy jól táplált kifejlett axolotlnál a has szélessége a fej szélességének nagyjából 75 százaléka, a még fiatal, 10 centiméternél kisebb példányoknál pedig ez körülbelül 50%.

Figyeljünk az apró jelekre!

Az axolotl igen érzékeny állat. A víz hőmérséklete és tisztasága kardinális kérdés. A kopoltyúk állapota jó jelző. Ha elkezd kopni, kihullani, csökken a mérete, és nincs más kísérő tünet, akkor jó eséllyel nézünk szembe egy alapos akváriumtakarítással és vízcserével. Bizonyos gombás betegségek előfordulhatnak náluk. Ilyenkor bolyhos kis telepek jelenhetnek meg a bőrükön. Ez irritációval és fájdalommal járó megbetegedés. A fertőzött területekre metilénkék-kúra javasolt.

Ha túl erős a fény, túl meleg a víz vagy túl erős a vízsodrás, az axik behajlítják a farkuk végét. Ez betegség jele is lehet. Ha az előbbi zavaró tényezőket kizárjuk, és nem egyenesedik ki a farok 1–2 napon belül, akkor tovább kell keresni a probléma okát a víz minőségében vagy valamilyen betegségben.

Talán kiderült ebből az írásból, hogy axolotlt tartani nem ördöngösség, de azért a folyamatos odafigyelés mindenképpen szükséges. Ha ezt megkapja, akkor akár 15–20 évet is élhet ez a kicsi csodaállat. Merthogy tényleg igazi különlegesség az állatvilágban. Egész életében megőrzi lárvakori külsejét, képes visszanöveszteni elveszített testrészeit, és egyedülálló megjelenésével emberek millióit bűvölte el. Az axolotl szája mindig mosolyra áll, és te is mindig vissza fogsz mosolyogni, ha ránézel. Ezt garantálom!