A városi kutyatartás nem ördögtől való. Egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk azokkal a kutyafajtákkal, amelyek kis lakásban is jól érzik magukat és kedvelik a városi életet. Azonban ez nem azt jelenti, hogy ne lenne kihívásokkal teli a városi kutyalét. A városiasodás kisebb életteret, erősebb ingereket, nagyobb népsűrűséget eredményezett, amelyhez alkalmazkodnia kellett a gazdiknak és kutyáknak is. Ma már számos kutyaiskola és tréning foglalkozik a kifejezetten városi kutyatartás kihívásaival és ad olyan tudást a gazdik kezébe, amellyel magabiztosan, stresszmentesen mozoghatnak a nagyváros utcáin.

Fokozatosan

A legfontosabb elv a fokozatosság. Az alapokat érdemes otthoni környezetben tanulni. Ki kell alakulnia az erős és biztonságos kapcsolatnak, kommunikációnak, figyelemnek a kutya és a gazdi között. Alapvető készségnek kell lennie a névhasználatnak, a kontaktus felvételnek, az alapvető parancsoknak, mint ültetés, fektetés. Sok veszélyes helyzetet kerülhetünk el, ha magabiztosan megy a kutya behívása, vagy ha nem akarunk belemenni veszélyesnek tűnő helyzetekbe, akkor a „marad!” parancsszó. Az „engedd!” parancsszó is gyakran el fog hangozni: a járdákról felnyalt szemét és ételmaradékok sokszor kellemetlen gyomorrontáshoz, vagy súlyosabb mérgezéshez vezethetnek, így különösen fontos, hogy a városi ebek megtanulják figyelmen kívül hagyni ezeket a csábító ingereket. Kardinális kérdés a pórázhasználat, ennek tanulását is elkezdhetjük már a saját udvaron. Az otthoni környezet még nem terheli túl ingerekkel a kutyusunkat, így az otthon elsajátított alapvető készségek erős alapot adnak a későbbiekben, amikor már a város zajában kell eligazodni.

Kis lépések a nagyvárosban

A következő lépésben a lakókörnyezetünk csendesebb utcáit érdemes megcélozni. Érdemes felfedezni a környék parkjait, kutyafuttatóit. Ha ezeken a helyeken már magabiztosan közlekedünk, akkor elindulhatunk a város forgalmasabb, nyüzsgőbb részei felé is. A lényeg a fokozatosság. Mindig legyenek nálunk a legfontosabb eszközök, mint itató, kis ürüléktartó zacskó, póráz, jutalomfalat. Ha már póráz: a biztonságos városi közlekedés egyik alapvető eszköze a póráz. A pórázhasználathoz való szoktatást már kölyökkorban elkezdhetjük otthoni környezetben, lassan, fokozatosan, sok-sok jutalommal, pozitív visszajelzéssel megerősítve. Érdemes először hagyni, hogy maga is felfedezze az eszközt, adjunk neki időt, hogy megszokja. Először csak pici ideig tegyük rá, majd hagyjuk póráz nélkül játszani. Ezt követően szép lassan növeljük a pórázon töltött időt. A lényeg, hogy elérjük, hogy a pórázhasználatnál ne a kényszeres korlátozást élje meg a kutya, hanem a biztonságot. A cél a laza póráz használata és a kutya láb mellett maradása. Érdemes fix pórázt használni, aminek hossza alkalmazkodik a kutya méretéhez, mert a cél, hogy feszülő póráznál a kutya azonnal megálljon.

Lényeges elem a kutya városi szocializációja. Egy városi kutyának fontos tudni, hogyan viselkedjen más kutyákkal, emberekkel, legyen az utcai találkozás vagy játék a kutyafuttatóban. Fontos megtanulniuk, hogy nem szabad minden ingerre hevesen reagálniuk (sziréna, forgalmi zaj, másik kutya, földre dobott ételmaradék) ezt az önmérsékletet, önkontrollt sok-sok jutalmazással, pozitív megerősítéssel lehet elérni. A város zaja folyamatos stresszt okozhat kis kedvencünknek, ezért, ha tehetjük, a sétákat érdemes csúcsforgalmi időszakon kívül tenni. Itt is fontos, hogy adjunk pozitív visszajelzéseket, jutalomfalatokat, ha egy nehezebb szituációban is megőrizte nyugalmát kutyánk. Láthatjuk, hogy mennyi mindenre kell odafigyelnie négylábú kedvencünknek a város forgatagá ban, emiatt ajánlatos az otthoni környezetben kialakítani egy nyugodt kis kuckót, ahol kipihenheti a fáradalmakat.

Mi az a klikker tréning?

A klikker egy kis kézi eszköz, ami nyomásra mindig egy pontosan ugyanolyan klikk hangot ad ki. A cél, hogy ezt a hangot összekapcsoljuk a pozitív következménnyel, ami általában jutalomfalat. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy minden jó megoldott feladat után azonnal klikkelünk, ezután jár a jutalom. Hogy miért jó a klikker? Mert ebben a tréningben a klikkerrel pillanatok alatt tudunk visszajelzést adni a kutyának. Ha a kutya távolabb van, akkor a jutalomfalatot nem biztos, hogy összekapcsolja a megoldott helyzettel. Viszont a hangot rögtön meghallja, amiről pedig már tudja, hogy az egyenlő a jutalommal. (Fontos, hogy a klikkelés után nem maradhat el a jutalom!) A klikker pontossága mellett következetes is. Míg a szóbeli dicséretnél lehet a hanghordozásunk fáradtabb, esetleg idegesebb, lehet, hogy nem mindig ugyanazt érti alatta a kutyánk, a klikk minden körülmények között pontosan ugyanazt a hangot adja ki magából. Ráadásul nem kell kiabálnunk sem. Fontos tudni, hogy a klikker nem távirányító, hanem egy visszajelző rendszer, ami a jutalmazáson alapul. Sosem szabad büntetésként használni.

Összefoglalva

A városi kutyatartás a sok-sok kihívás mellett egy nagy, izgalmas, közös kaland. Egy jól képzett kutya és szerető gazdája között igen intenzív az egymásra figyelés, állandó a visszajelzés, amely egy nagyon szoros kapcsolatot eredményezhet. Ettől lesz igazán bensőséges a kutya és gazda közötti viszony. A tanulásba fektetett idő és energia meghozza gyümölcsét: a stresszmentes, biztonságos városi séta örömforrás a kutyának és gazdájának egyaránt.

Manapság igen sok kutyaiskola tart tréningeket, amelyek kifejezetten a városi élet kihívásaira adnak válaszokat. Érdemes már a kölyökkorban az alapoktól elkezdeni az oktatást, de akár felnőtt kutyák problémás viselkedését is lehet orvosolni. Forduljunk bizalommal szakemberhez.