Bevezetés

Ha kutyatartásról beszélgetünk sokszor előkerül az a vélemény, hogy kutyát tartani lakásban állatkínzás. Gyakran halljuk: „Na, majd, ha kertes házam lesz, akkor lesz kutyám!” Valóban nincs helye a kutyának lakásban? Valóban minden fajta eb egy kalap alá vonható? Valóban minden kutyának az elsődleges igénye a mozgás? Ebben a kis írásban igyekszünk új szempontokkal, tanácsokkal árnyalni ezeket a sarkos kijelentéseket.

A kutyák igényei

A kutyák társas lények, ugyan fajától függően több-kevesebb mozgásigényük van, mégsem ez a legfontosabb szempont, hanem a gazda közelsége, gondoskodása, hogy valóban az élete része legyen a kutyája. Tehát, ha azt gondolnánk, hogy egy nagy kertben kieresztett kutya, aki ugyan szabadon kóricálhat, de – tegyük fel – alig-alig találkozik a gazdival, boldog, teljes életet él, az bizony téved! Jobban jár az a blöki, aki kisebb helyen, de szoros gondoskodásban él gazdájával. Egy kis termetű kutya rendkívül boldog lehet egy kis lakásban, ha minden nap le van mozgatva, megvan a napi rutinja. Sőt egy nagytestű kutyánál sem kizárt a lakásban tartás, ha elegendő időt tud a gazdival tölteni sétával, közös játékkal. Persze fontos figyelembe venni a következő tényezőket: a lakás mérete, a szomszédok, illetve a lakóközösség hozzáállása, a gazdi életvitele, az eb fajtájának sajátosságai, energiaszintje.

A következőkben górcső alá veszünk néhány lakásban tartható fajtát.

Mopsz

A mopsz patinás régmúltra visszatekintő fajta. Vélhetően a kínai császári udvarból származik. Amilyen bohókás a fizimiskája és a természete, lehet, hogy udvari bohócként is tartotta a császár. Intelligens, játékos, ragaszkodó, kis lakásban is könnyen tartható. Alapvetően halk eb, de akit zavar az éjszakai horkolás, annak nem biztos, hogy a mopsz a legjobb választás. A mopszok egészévben vedlenek, de egy szőrkesztyű napi rutinszerű használata megoldja ezt a problémát.  Nagyon szeretik a társaságot, szívesen produkálják magukat, szeretnek mókázni, a központban lenni, ugyanakkor, ha épp a helyzet azt kívánja, a nyugodt pihenésben is hű társ. A magányt viszont nehezen tűri, ezért hosszabb időre nem lehet őket egyedül hagyni, jellemző rájuk a szeparációs szorongás.

Francia bulldog

A mopszhoz hasonló kistestű kutyus, bár annál mokányabb testfelépítésű. Nevével ellentétben Angliából származik, onnan terjedt Franciaország irányába, patkányvadászatra alkalmazták. Nem egy tipikus öleb, erős testalkata van, mégis nagyon barátságos, intelligens, nyugodt kutya, aki nagyon jól kijön más háziállatokkal is. Játékos, tanulékony, nem igényel nagyfokú testmozgást, így lakásban is ideálisan tartható. Kifejező nagy szemei vannak, nagyon szerethető családi kedvenc lehet belőle. Szőre könnyen ápolható. Ugyan nem ugatós fajta, de prüszköl, nyöszörög, horkol, krákog, nyáladzik, pukizik… Hát nem édes? 😊 Igen drága és viszonylag ritka fajta, így aki ilyen kutyusra vágyik, annak mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia. Érdemes körültekintőnek lenni: mivel elég sok örökletes betegséget tud hordozni magában ez a fajta eb, érdemes jó nevű, leinformálható tenyésztőtől vásárolni.

Törpe schnauzer

Energia- és szeretetbomba egyben? Na, ez a törpeschnauzer. 😊 Sportos, aktív életet élők kedvence lehet ez a fajta. Ugyan lakásban is kiválóan érzi magát, sokkal több mozgásra van szüksége, mint a fent említett társainak. Viszont, ha egyébként is rendszeresen mozogsz, szeretsz futni, kirándulni, a szabadtéri mozgás és játék amúgy is az életed része, akkor ő lesz a te kutyád. Könnyen tanul, nagyon figyelmes, ragaszkodó fajta, ugyanakkor hajlamos a határok feszegetésére, úgyhogy határozott következetes gazdira van szüksége. Nagyon szereti a gyerekeket, tehát kisgyerekes családok is bátran tarthatják. Gondozása nagyon egyszerű, rendszeres ápolás mellett alig hullajtja a szőrét. 2-3 naponta érdemes átfésülni (a szakállát és szemöldökét akár naponta), illetve 3-4 havonta alkalommal érdemes trimmelni. Jó házőrző, viszont ez azt is jelenti, hogy ugatós fajta, szóval panellakásba talán nem ez a legjobb választás.

Labrador

Ugyan nagyobb testű és mozgásigényes kutyák a labradorok, mégsem kizárt a lakásban tartásuk bizonyos feltételek mellett. Talán senkinek sem kell ecsetelni, hogy a labik mennyire elragadó, okos, játékos, könnyen kezelhető és tanítható kutyák, igazi szociális lények. Egy közepes méretű lakásban jól elvannak. Viszont az első két év nem lesz egyszerű velük. Kölyökként elég sokat kell velük foglalkozni. Nem lehet kihagyni a napi sétákat, a játékot, apportírozást, a mentális feladatokat. Ha ezek elmaradnak, könnyen előfordulhat, hogy amikor hazaérünk, már a fél szőnyeget és kanapé lábát is elrágcsálta négylábú barátunk. Viszont, ha életünk része a napi többszöri testmozgás, ha szellemi társat is keresünk kutyánkban, ha kihívást jelent mindenféle trükkök, okosságok tanítása, akkor igazán szerető, nyugodt, hűséges társunk lesz. A befektetett energia nagyon is megéri, felnőtt korukra lenyugodnak, lobbanékonyságuk elmúlik a gyerekkorral. A labradorok hajlamosak a csípő- és könyökdiszpláziára, ami súlyosbodhat, ha rendszeresen fel-le megy a lépcsőn, így mindenképpen földszintes, vagy liftes lakásban ajánlott a tartásuk. Gondozásuk kicsit több odafigyelést igényel. Elég sokat vedlik, főleg tavasszal, így érdemes 1-2 naponta jól átfésülni őket. Érdemes az élelmezésre is odafigyelni, mert könnyen el tudnak hízni. Minőségi, magas hústartalmú tápot adjunk kis kedvencünknek és óvatosan a jutalom falatokkal is!

Összefoglalásképpen

Talán kiderült, hogy nem kizárt a kutya tartása lakásban. Ha a körülmények megfelelőek, akár nagyobb testű eb is szóba jöhet. Mindenképpen gondoljuk át saját igényeinek, életvitelünket, környezetünkben rejlő lehetőségeket és korlátokat mielőtt döntünk.